Célunk a bevont hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdítása, lemorzsolódásuk megakadályozása, tudományos kutatásokba való bevonódásuk és közösségi szinten aktív állampolgárrá válásuk elősegítése. A megvalósítani kívánt projekt az előző pályázati programunkhoz hasonlóan modulokból – tématerületekből – áll, de az előző pályázattól – TÁMOP 4.1.1.D. - eltérően a tevékenységeket nem az időbeli ismétlődésük, hanem a közös pontjaik szerint strukturáltuk. Ennek köszönhetően a program alapvetően „három lábon áll”, melyek önállóan is működőképesek, de a kitűzött célok eléréséhez és a hallgatói sikeresség előmozdításához szükséges a modulok együttes sikere.

A modulszerűen megalkotott struktúra első része a hallgatók számára nyújtott egyéni gondoskodást célzó tevékenységeket tartalmazza. Ezek közé soroljuk a tanév során havi rendszerességgel nyújtott tanulmányi ösztöndíjat, a tanulmányi sikerességet biztosító tutori hálózatot és mentori támogatást. A modul negyedik elemét a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, hátrányaik kompenzálása alkotja, mely tevékenységek projektnapok keretében közösségi, kiscsoportos és egyéni szinten kerülnek megszervezésre. Ide tartoznak az idegennyelvi kurzusok, a tanulásmódszertani, kommunikációs és készségfejlesztő képzések, a különböző személyes és közösségi kompetenciafejlesztő tréningek és a mentálhigiénés támogatás.

A rendszer „második lába” a „Tevékeny közösség” elnevezést kapta. A négy projektelemből felépülő modell célja, hogy előmozdítsa a hallgatók közösségé formálódását, aktív párbeszédet folytató, elkötelezett értelmiségivé válásukat. Ennek megfelelően ebben a modulban lehetősége van a hallgatóknak saját maguk által szervezett közösségi programokat és szakmai utakat létrehozni. Ennek keretét jelenti a PTE-n általuk működtetett „Közösségi Tér” és a hozzá kapcsolódó „Terasz”, illetve a projektnapok kihelyezett helyszínei.

A struktúra harmadik eleme a „Személyes tudomány” elnevezéssel megalkotott modul. Ebben a modulban a hallgatóknak lehetősége nyílik bevonódni az egyetemi tudományos életbe. Ennek több formája lehetséges. Egyrészt a hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására pályázhatnak, illetve részt vehetnek a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék által szervezett kutatásokban és tudományos írást tanulhatnak, melyeket publikálhatnak a Romológia folyóiratban.

A sikeresség biztosításához a projekten horizontálisan végighúzódó tevékenységek is kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a minőségbiztosítás, a nyilvánosság és szinergia biztosítása, illetve a kapcsolati háló működtetése.

A támogatási kérelemben megjelölt intézmények: a pályázó Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola (7100 Szekszárd, Mátyás király u. 5.), valamint együttműködő partnere a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája (7622, Pécs, Őz utca 2.).

Jelen pályázattal párhuzamosan az EFOP-4.1.3. pályázat megvalósítása zajlik. Bízunk benne, hogy az EFOP-4.1.3. pályázati konstrukció keretében megújult infrastrukturális fejlesztések között valósulhat meg a jelen pályázatból tervezett módszertani fejlesztés. Jelen pályázatunk célja az informális tanulási lehetőségek kialakításán keresztül a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a tanulók számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése, kiemelten a problémamegoldó gondolkodás, a vállalkozói és a kreatív készségek fejlesztése. A pályázat megvalósítása során szakembereink olyan informális és nem formális tanulási –módszereket dolgoznak ki, melyek iskolai projektmunkában fejlesztett tartalmakkal, bemutatókkal, vetélkedőkkel gazdagítják az informális és nem formális tanulási lehetőségeket. A módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan szakembereink akkreditált képzésen vesznek részt annak érdekében, hogy a projektmódszert rendszeresen, átfogóan tudják alkalmazni.

A projektet a Pécsi Tudományegyetem 14 középiskolával együttműködve valósítja meg az Európai Szociális Alap támogatásával. A projekt elsődleges célja a legújabb hazai és nemzetközi nyelvpedagógiai és módszertani kutatásokba ágyazva olyan innovatív, a tanórai nyelvoktatást kiegészítő, a nyelvi érettségi követelményeihez illeszkedő tananyagokat és tevékenységeket kidolgozni és megvalósítani, amelyek révén szignifikánsan javul a tanulók nyelvtudása, a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdje és motivációja, és ezáltal nagyobb esélyük nyílik sikeres emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. A projekt három alprojekt keretében kerül megvalósításra: mérési-értékelési, szakmódszertani és továbbképzési, valamint tananyagok és tanulási segédletek fejlesztése alprojekt. A projekt futamideje 36 hónap, 2017.12.01-2020.11.30-ig tart, összköltségvetése 344 902 720 Ft.

A projekt két fő célcsoportját a 9-13. évfolyamos középiskolai tanulók és a középiskolai idegennyelv szakos tanárok alkotják. A projektben részt vevő iskolák jelentős része kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő járásban található. A bevonni kívánt tanulók nagyrésze az idegennyelv-fejlesztés területén kiemelt támogatásra szorul ahhoz, hogy felsőoktatásba kerülhessen, illetve hogy piacképes nyelvtudást szerezzen. A nyelvtanulás eredményességét várhatóan pozitívan befolyásolják az élményközpontú, a tanulók életkori sajátosságait, digitális eszközhasználati szokásait figyelembe vevő feladatok a heti rendszerességgel megtartott foglalkozások során; másrészt tematikus nyelvi programok, nyelvi táborok és külföldi tanulmányi kirándulások segítik a tanulók idegen nyelvi gátlásainak lebontását, motivációjuk fokozását és hosszú távú fenntartását, valamint nyelvtudásuk fejlődését és aktív használatát.

A nyelvtanárok szakmódszertani eszköztárának bővítésére a projekt akkreditált pedagógus-továbbképzéseket, ill. workshopokat kínál, továbbá iskolánként két nyelvtanár külföldi módszertani továbbképzésen vehet részt célnyelvi országban.

A projekt hozzájárul a tanórán kívüli foglalkozásokat tartó idegennyelv tanár szakos egyetemi hallgatók tanári kompetenciáinak fejlődéséhez is, kivált, ami a tananyag és pedagógiai folyamat tervezését, a tanulási folyamatok szervezését és irányítását, az önálló tanulás képességének fejlesztését, valamint a szakmai együttműködés és kommunikáció kompetenciáit illeti.

A projekt hozadékaként az elsajátított innovatív nyelvpedagógiai jó gyakorlat beépül a projektben részt vevő iskolák pedagógiai programjába, az idegennyelv szakos tanárjelöltek és nyelvtanárok a projekt lezárulta után is beépítik napi gyakorlatukba, és ezáltal tanulók generációinak képesek lesznek hatékony nyelvoktatást biztosítani.

A projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása.

A prevenciót az alábbi beavatkozások szolgálják:

• a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők számára
• a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása

A cél elérését a projekt azzal valósítja meg, hogy a szakmai alapdokumentumként elkészített Komplex Alapprogram értelmezési keretében olyan pedagógusképzési és továbbképzési tartalmakat fejleszt, amelyek elsajátításával és a pedagógiai gyakorlatban történő elterjesztésével erősíthető meg a differenciális, személyközpontú, nyitottságra ösztönző intézményes pedagógiai gyakorlat. A projekt keretében a konzorciumi partnerek bevonásával végrehajtandó, országos kiterjedésű továbbképzések lebonyolítására, a hatékonyságot mérő és korrigáló monitoring és egyéb támogató tevékenységek megszervezésére és gyakorlati megvalósítására, valamint a gyakorlatban is kipróbált, kutatásalapú korrekciókon átvezetett módszerek és eljárások pedagógusképzésben történő implementálására kerül sor.

A projekt konkrét célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése, valamint a kidolgozott módszertan a pedagógusok körében történő országos elterjesztése.

A projekt részcéljai:

1. A kidolgozott komplex alapprogram országos elterjesztésének a támogatása
2. A differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás támogatása, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai eszköztárának fejlesztése
3. A pedagógiai kultúraváltás elősegítése, a pedagógusképzési tartalmak megújítása
4. A fentiekhez kapcsolódó a pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása.
5. A komplex alapprogram bevezetésével, országos elterjesztésével összefüggő monitoring tevékenység

A vonatkozó célkitűzés szerint az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztályban 10% alá kell csökkenteni. A Komplex Alapprogramot a pályázó azzal a céllal fejleszti, hogy hatékonyan járuljon hozzá a vállalt 10%-os célérték régiókra is érvényes eléréséhez, a prevenció érvényesüléséhez, valamint a korai iskolaelhagyás általános mérsékléséhez.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a hiányszakmákban érezhető humán erőforrás hiányának enyhítését és az ilyen jellegű képzésekben résztvevők motivációjának fokozását tűzte ki célul. Az Egészségügyi ösztöndíjak támogatása elnevezésű és EFOP- 1.10.4-18. kódszámú felhívás keretében benyújtandó pályázat segítségével 5 egyetemi közalkalma-zott számára biztosíthatnánk támogatási lehetőséget hiányszakmás képzésük végzésében a rehabilitációs medicina, a sugárterápia, az oxyológia és sürgősségi orvostan, a pszichiátria, továbbá a reumatológia szakmákban. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1545 db fek-vőbeteg ágyon és 9133 járóbeteg szakorvosi órában történő betegellátás érdekében 810 orvost és 2245 szakdolgozót foglalkoztat. Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egészségügy humán erőforrásának megfelelő szintű biztosítása az egészségügyi szolgáltatások minőségének és biztonságának az alapfeltéte-le. Az utóbbi években –a társadalom és az egészségügy átalakulásával szinkronban –jelentősen megváltoztak az egyes egészségügyi foglalkozásokkal szemben támasztott követelmények. A humán erőforrás fejlesztése nem mindenkor tudott lépést tartani az egészségügyi ellátórendszer fejlődésével és átalakulásával, és így egyre nagyobb gondok jelentkeznek az ellátás különböző szintjein. A betegségek köre, az ellátás eszközparkja, az egészségügyi foglalkozások struktúrája, és nem utolsó sorban a betegellátással szemben támasztott elvárások átalakulása miatt előtérbe kerültek az intézményi hiány-szakmának minősülő munkakörök arányának csökkentése. Az orvoshiány kialakulása miatt az interdiszciplináris együtt-működések egyre nagyobb teret kapnak, és így keletkezik a másod, harmad szakképesítések megszerzésére való igény. Az orvoshiány, mint probléma nem csak hazánkban, hanem Európa számos országában is nehézségeket okoz, ezért az egye-temünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügy-ben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket. Ezen a problémán a rezidens ösztön-díjak, az egészségügyi dolgozók béremelése már segítettek. A munkaerő utánpótlás biztosítása és a hiányszakmák betöltése érdekében fontos lépés a célirányos ösztönzés megvaló-sítása. Egy ilyen megoldási lehetőség a fennforgó probléma kezelésére jelen felhívás által a betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó, nappali képzésben is elsajátítható szakképesítések megszerzését, és az azt követő hazai munkavállalást elő-segítő támogatási rendszer, kialakítása és megvalósítása. Egy ilyen támogatási lehetőség hosszútávon érzékelhető elő-nyöket nyújt, és a Pécsi Tudományegyetem egészségügyi dolgozóinak képzésével lehetővé válik a magasabb szintű, komplexebb egészségi problémák ellátását biztosító, nagyobb egészségnyereséget nyújtó, gazdaságosabb egészségügyi szolgáltatások nyújtása. A magasabban képzett munkatársak révén javul az ellátási minősége, csökkenhet a gyógyulási idő, nő a betegek elégedettsége. A jól képzett szakorvosok segítik az egészségtudatos magatartás kialakítását, a gyógy-ulást, a rehabilitációt, nagy szerepet vállalnak a magyar lakosság egészségügyi állapotának és gyógyulási esélyeinek javí-tásában. Ehhez jól képzett, elhivatott, egészségügyi szakember utánpótlásra van szükség. Az időben nyújtott beavatkozá-sok, a gyorsabb gyógyulás révén az ellátott biztosítottak hamarabb kerülhetnek vissza a munkaerőpiacra, ezzel nagyobb esélyük lehet munkahelyük megtartására, kevesebb Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni és pénzbeni ellátásra lesz szükségük. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, mint hármas szintű progresszív betegellátó intéz-mény számára kiemelten fontos a magasan kvalifikált munkavállalók alkalmazása és továbbképzése, mivel az átlagosnál komplikáltabb betegkör ellátása magasabb szakmai felkészültséget kíván. A képzések révén az Egyetem dolgozói olyan ellátások nyújtására lesznek képesek, melyek a Dél-dunántúli régió lakosai számára egyedül a pécsi intézményben vehetők igénybe. A képzéseken részt vevők a gyorsabb és szakszerűbb ellátások révén úgy lesznek képesek dolgozni, hogy az ellátásra fordított idő csökkenésével párhuzamosan csökken a munkaképte-len állományban töltött idő, ezáltal csökken a betegségből, balesetből eredő társadalmi teher, nő a foglalkoztatottság, így a közfinanszírozott ellátások finanszírozásának alapját képező Egészségbiztosítási Alapba történő befizetések mértéke nő, az onnan igényelt ellátások mértéke csökken.

A „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében” című EFOP-1.10.3-17 számú pályázati felhívás a humán erőforrás hiányának enyhítését és motivációjának fokozását tűzte ki célul.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a Dél-dunántúli térség legnagyobb egészségügyi ellátójaként az 1530 db fekvőbeteg ágyon és 8684 járóbeteg órában történő betegellátás érdekében 730 orvost és 2205 szakdolgozót foglalkoztat.

Az egészségügyi dolgozói létszám folyamatos biztosítása egyre nehezebb terhet ró az intézményre annak ellenére, hogy a térségben az Egyetem a legvonzóbb egészségügyi munkaadók közé tartozik. Az egyetemünkön tanuló orvostudományi és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókat már felsőfokú tanulmányaik során megkeresik külföldi munka közvetítésére vállalkozó cégek, ezért a pályakezdő munkavállalók a hazai egészségügyben sokszor egyáltalán nem jelennek meg. A már gyakorlattal rendelkező orvosok és szakdolgozók továbbra is gyakran a Nyugat-európai munkaerőpiacon keresnek a hazainál jobban fizető munkahelyeket.

A projekt pályázatban rögzített célja: „Olyan egészségügyi humánerőforrás fejlesztés, amely által csökkenthetőek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek, csökken az egészségügyben a betöltetlen álláshelyek száma, valamint javulnak az egészségügyben a munkaerő megtartását szolgáló munkakörülmények és feltételek, valamint a lakosság számára nyújtott ellátások minősége és hatékonysága.”
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja elsődlegesen a Sürgősségi Betegellátó Osztály, valamint az egynapos ellátásokat végző egyes operatív szakmák – sebészet, érsebészet, traumatológia, fül-orr-gégészet - szakdolgozói munkaerőhiányát kívánja csökkenteni a projekt keretében.

A projekt pályázatban rögzített tartalma: hiányszakmák fejlesztése, 17 fő felvétele az alábbi szervezeti egységekbe

SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY (SBO): 
6 fő ápoló, 1 fő beteghordó/betegkísérő 

EGYNAPOS SEBÉSZETI ÁLLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGYSÉGEK:
PTE KK AITI: 1 fő aneszteziológus szakorvos
PTE KK Sebészeti Klinika: 2 fő ápoló, 1 fő műtéti szakasszisztens, 1 fő műtőssegéd
PTE KK Érsebészeti Klinika: 2 fő ápoló, 1 fő orvosírnok
PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: 1 fő műtéti szakasszisztens
PTE KK Traumatológiai Klinika: 1 fő ápoló 

A támogatott projektidőszak a hatályos Támogatási Szerződés szerint 2019. december 31-ig tart, az azon belüli időszakra kapjuk a felvételre kerülő új szakdolgozók bértámogatását. 

Fenntartási időszak: Pályázatbeli vállalásunk, hogy az elvárt 5 éves fenntartási időszakon belül a támogatási időszakkal megegyező időszakon keresztül a projektzárás időpontja után is a projektbeli felvétellel megegyező feltételekkel foglalkoztatjuk a felvételre került új dolgozókat.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a hiányszakmákban érezhető humán erőforrás hiányának enyhítését és az ilyen jellegű képzésekben résztvevők motivációjának fokozását tűzte ki célul. Az Egészségügyi ösztöndíjak támogatása elnevezésű és EFOP-1.10.4-18-2019-00020. kódszámú felhívás keretében benyújtandó pályázat segítségével 35 egyetemi közalkalmazott számára biztosíthatnánk támogatási lehetőséget hiányszakmás képzésük végzésében a gyermek-gasztroenterológia, rehabilitációs medicina, a hemato-onkológia, allergológia és immunológia, radiológia, molekuláris genetikai diagnosztika és sürgősségi orvostan, a pszichiátria, kézsebészet továbbá a reumatológia szakmákban.